Interjúk

Egyből éreztem, hogy pályát tévesztettem – Beszélgetés Gál Tamás pedagógussal, a sakkszövetség edző bizottságának tagjával

Gál Tamás elkötelezett és lelkes segítője utánpótlás szinten a magyar sakkéletnek. Pályaválasztásáról, a hazai edzőképzésről és a hamarosan induló szülőakadémiáról beszélgettünk vele.

Miért lesz valaki sakkoktató?

Remélem, hogy mindenkit a gyerekek és a sakk iránti szeretet vezet erre a pályára. Engem is ez vezetett, de egy szomorú esemény is kellett hozzá: a nyíregyházi, azóta már megszűnt sakkegyesületünkben (Piremon SE) sokáig Mihalkó Józsi bácsi foglalkozott a gyerekekkel, aki sajnos korán eltávozott közülünk. Az ő halála után egy szakosztályi megbeszélésen a csapatvezetőnk feltette a kérdést, hogy ki akarja átvenni a gyerekeket, amikor azt vettem észre, hogy fent van a kezem. Ez nem volt egy tudatosan átgondolt dolog, még az is lehet, hogy valaki más emelte fel… Valami vezetett előre, éreztem, hogy ezt kell csinálnom. Ekkor 2011-et írtunk. A mai napig emlékszem az élményre, ahogyan jövök ki az első megtartott edzésem után szombat délután a megyeházáról, megállok egy pillanatra és már tudtam, hogy én ezt akarom csinálni, gyerekekkel foglalkozni. Egyből éreztem, hogy pályát tévesztettem korábban. Elkezdtem tanítani, de ekkor még csak hétvégente, munka és egyetem mellett.
Ebben az időben már közös albérletben éltünk Budapesten Péczeli Zoltán barátommal, aki ekkor főállásban sakkot tanított. Egyik este beszélgettünk, majd jött egy hirtelen ötlet: csináljuk ezt együtt! Pár hónapon belül megalapítottuk a saját sakkoktatással foglalkozó cégünket, a Sakkpalántát. Ekkor hagytam ott fél évvel a diploma előtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a műszaki informatika szakot és felmondtam annál az informatikai cégnél is, ahol dolgoztam.

Nem volt ez őrültség?

Megszámoltam és 10-ből 9 ember tényleg azt mondta, hogy az. Fura volt ezt látni, nem értettem, hogy miért nem örülnek velem annak, hogy kilépek a mókuskerékből és megvalósítom az álmomat. Akkor is és most is úgy gondolom, hogy a legjobb döntést hoztam, amit lehetett. Az addigi pályámon nem találtam meg az örömömet, nem éreztem, hogy jó lennék azon a pályán, nehéz volt egy boldog jövő lehetőségét elképzelnem.
Ezzel szemben, amikor beültem a gyerekek közé sakkot oktatni, csak úgy repült az idő és szinte feltöltve jöttem ki a foglalkozásokról.

Azóta is így van ez?

Abszolút. Szerintem sokaknak nehézség 18 évesen eldönteni, hogy tanuljanak-e tovább vagy sem, és ha igen, akkor merre. Nem ismerik magukat, nem tudják miben jók igazán, ez pedig nehéz helyzet elé állít sok fiatalt. A szüleim öcsém pályaválasztáskor próbáltak segíteni ezen, elvitték egy pszichológushoz, aki felmérte a képességeit. Én is elkísértem őket. A pszichológus engem is behívott a tesztre, hogy ne üljek ott unatkozva két órán keresztül, inkább töltsem ki én is a kérdőíveket. Az jött ki, hogy kettő szakma áll hozzám a legközelebb, amiből az egyik a pedagógusi (a másik a nyomozó). Csak mosolyogtam ezen és nem is vettem komolyan még évekig.

És mit szólt a család, amikor közölted, hogy otthagyod az egyetemet?

Próbáltak rábeszélni, hogy legalább fejezzem be az egyetemet és utána majd ráérek elkezdeni mással foglalkozni. Én meg mondtam, hogy nincs értelme, mert azt a diplomát úgysem fogom használni, ezért csak időpazarlás lenne a hátralévő idő. Féltettek, hogy egy biztos jövőt kockáztatok egy bizonytalanért, de idővel megnyugodtak és elkezdték azzal a szemmel látni mindezt, mint én.

Anyagilag biztosan ez volt a rosszabb döntés.

Igen, de ezt ellensúlyozza az, hogy gyerekekkel foglalkozni egy csodálatos dolog. Ez nálam a sakkoktatással indult, de idővel egyre jobban előtérbe került, hogy mi van a gyerekekkel a sakk szakkörön kívül. Sokszor volt, hogy sírva jöttek hozzám szakkörre a gyerekek, mert napköziben csúnyán bántak velük, vagy éppen féltek a szülők reakciójától egy-egy rosszabb jegy kapcsán, bennem pedig egyre jobban az körvonalazódott, hogy kevés a heti 1-2 óra, amit egy-egy gyerekcsoporttal töltök, mert nem tudok nekik így megfelelően segíteni. Egy ilyen helyzetben már nem az volt a fontos, hogy sakkot oktassak, hanem, hogy segítsek nekik ezeket a helyzeteket kezelni. Ez is motivált abban, hogy egyre jobban képezzem magam. Nagyon sok gyereknevelési,  konfliktuskezelési, pedagógiai stb. képzésre mentem el, sok szakirodalmat olvastam. A kérdésre visszatérve a válaszom az, hogy persze, a pénz fontos abból a szempontból, hogy meg tudjon belőle élni az ember, de azon túl számomra már nem ez a legfontosabb.

Mivel foglalkozol most?

Jelenleg a Kürt Alapítványi Gimnáziumban tanítok, ott vagyok osztályfőnök, az osztályom az idén fog érettségizni. Egyik alapértéke az iskolának a demokrácia, van is nálunk egy ilyen tantárgy, amit én tartok, a fő tantárgyam azonban a tanulásmódszertan. Ez röviden arról szól, hogy hogyan lehet hatékony(abb)an tanulni. A suli mellett újra járok egyetemre, idén diplomázok. Ezek mellett foglalkozok az edzőbizottság dolgaival is, mindez jelenleg teljesen kitölti az időmet, így idén sakkedzőként nem is tudtam órát vállalni. Most leginkább arra koncentrálok, hogy jól tudjam segíteni az osztályomat az utolsó évükben.

Jártas vagy a sakkoktatásban, a tanulás-módszertanban. Ezeknek köszönhetően kerültél be a szövetség edzőbizottságba?

Az odakerülésem kicsit kacifántos volt. Pár évvel ezelőtt már írogattam össze magamnak ötleteket, hogyan lehetne segíteni az utánpótlást, hogyan lehetne előrébb lépni úgy is, hogy tudom, nincs pénz. Írtam egy listát, és egy hirtelen ötlettől vezérelve bevittem azt a sakkszövetségbe, ahol elmondtam, hogy szívesen fektetek ezekbe időt és energiát, ha kapok erre lehetőséget. Szerencsére nyitott kapukat döngettem, össze is kötöttek pár emberrel, akikkel ezt továbbvihettem (az edzőbizottság ekkor még nem létezett). Az egyik ötletem egy saját edzőképzés volt a Magyar Sakkszövetség szervezésében, de ez szerintem nagyon sok más edző fejében is megfordult már korábban. Egy beszélgetésünk közben Pálkövi Józsi mesélte, hogy ez az ötlet az Ifjúsági Bizottság elnökének, Molnár Bélának is eszébe jutott és ezzel kapcsolatban már el is kezdődött a szervezés. Józsi volt a fő oktató azon a képzésen, aki elhívott, hogy tartsak pár órát, így vonódtam be végül én is (2020 szeptemberében volt ez a képzés), ezt követően kezdtünk el gondolkodni egy egész rendszer megtervezésén. Az edzőbizottság megalakulása a szövetségen belül egy fontos állomása, folyománya volt ennek a munkának, ugyanakkor a dokumentáció véglegesítését a Dr. Sterbenz Tamás által vezetett Oktatási-Kutatási Bizottsággal együttműködésben már korábban elkezdtük: 2021 augusztusában alakult meg az edzőbizottság hét fővel. Sok tervünk van, az elmúlt időszakban rengeteg mindenbe belekezdtünk, csak korlátozottak az erőforrásaink. Család és munka mellett csináljuk ezt a szabadidőnkben, társadalmi munkában, de szerintem így is jól haladunk, csak kifelé nem igazán látszik még ennek az eredménye, de a háttérmunkák már nagyban folynak. Fontos mérföldkő lesz, amikor hamarosan élesedik majd a sakkszövetség honlapján az az oldal, ami elsősorban edzőknek szól, de a szülők számára is hasznos lehet. Lesznek rajta megosztott sakkanyagok, amikre az edzők tudnak támaszkodni, lesz videós rész és lesz egy olyan edzői adatbázis, ahol majd látható az edzők végzettsége/leírás róluk/hol tanítanak/milyen szintű tanítvány vállalnak stb. Ez teljesen nyilvános oldalként fog működni, amit bárki elérhet. Idővel szeretnénk a felületet minél jobban feltölteni sakkanyagokkal, információkkal. Sokakban felmerülő fontos kérdés, hogy hogyan válasszunk a gyerekünknek jó edzőt. Szerintem, nem lehet ezt egyértelműen és objektívan megmondani, hogy ki a jó edző (ez persze csak saját vélemény), viszont készül majd olyan anyag is, amiben ezt a kérdést is szeretnénk körüljárni, Ezzel próbálunk segítséget adni abban, hogy milyen kritériumok alapján érdemes edzőt választani, mit érdemes figyelni, mielőtt szülőként döntünk.
Ezen felül lesz egy olyan anyag is, főleg sakkedzőknek, ami arról szól majd, hogy mikor/mit érdemes tanítani. Természetesen az ebben leírtakat nem kőbe vésett szabályként kell majd alkalmazni, mert szerintem ezt sem lehet ennyire pontosan meghatározni, ezért is lesz benne rugalmasság (például különböző témákat többféleképpen is egymásra lehet építeni).
Ez az anyag abban segíthet majd, hogy átlássuk a sakk területeit (taktika, változatszámítás, profilaxis stb.), alternatívákat adjon azok tanításához, valamint irányt adhatnak az edzőknek az oktatási folyamat, a tanítványok fejlesztésének tervezésében.
Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: nagyon szívesen vesszük bárkinek az ötletét ezekben a témákban, vagy akár más témákban is, ami az edzősködéssel/utánpótlással kapcsolatos! Bárki írhat az edzőbizottságnak, kereshet minket ötletével, biztosan szakítunk rá időt, hogy foglalkozzunk vele. Ezen felül a magyar edzőktől szívesen fogadjuk azokat az anyagokat, írásokat, gondolatokat, amiket szeretnének megosztani a jelenleg még fejlesztés alatt álló edzői oldalon.

Milyen lehetőségei vannak annak, aki edzősködést akar tanulni?

Több lehetőség is van arra, hogy valaki fejlessze magát és edzőnek tanuljon. Sok felnőttképzési szervezet foglalkozott eddig OKJ-s sportoktató/sportedző képzéssel szerte az országban, ezek többnyire egyéves tanfolyamok voltak. Az új szakmajegyzék szerinti sportoktató/sportedző képzésekről még nem tudok érdemben nyilatkozni. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen (TF) ezen felül BSC (szakedző), MSC (okleveles szakedző), valamint doktori képzés is van. Van az Európai Sakkszövetségnél (ECU) is pár napos tréningre lehetőség, ahogyan a FIDE is szervez rendszeresen párnapos képzéseket. Az említett akkreditált, vagyis sakkedzői tevékenység ellátására hivatalosan feljogosító képzések mellé hoztuk létre a TF-fel együttműködésben azt a többszintű edző továbbképzési rendszert, aminek a felépítését előző héten tettünk nyilvánossá a sakkszövetség honlapján. (Elolvasható itt is.)
A jobb átláthatóság kedvéért ezen képzések kapcsolatáról is csináltunk egy értelmező ábrát.

Sakkoktatói képzések; forrás: Magyar Sakkszövetség chess.hu

Szerettünk volna egy olyan képzési rendszert létrehozni, ami gyakorlatorientált és sakkspecifikus, ugyanis azt vettük észre más edzőkkel beszélgetve (illetve saját tapasztalatból is merítve), hogy sokan nehezen köteleződnek el egy olyan képzés mellett, amibe rengeteg időt kell beletenni úgy, hogy gimnasztikát, jogi ismereteket, sportélettant és más olyan dolgokat kell megtanulni, amire valószínűleg nem lesz szüksége egy sakkedzőnek. A pedagógia, pszichológia hasznossága szerintem megkérdőjelezhetetlen, de hogy mi az a passzív statikus nyújtás, vagy hogy mik a bemelegítés lépései, az számunkra teljesen felesleges információ.
Fontos szerintem ezek mellett, hogy nem csak az ilyen képzésekkel fejleszthetjük magunkat. Saját tapasztalatból is mondom, hogy egy fegyelmezésről, vagy akár kommunikációról szóló tréning is sok fontos információval szolgálhat, de akár egy pedagógiával kapcsolatos könyv, vagy más edzők foglalkozásainak a meglátogatása, elemzése is értékes lehet.

A képzésetek előszobája lehet például egy BSC képzésnek?

A képzéseinken egyik célunk az edzősködéshez szükséges szakmai alapok lerakása, de emellett célunk az is, hogy motiváljuk a résztvevőket a további fejlődésre, ami megvalósulhat akár abban is, hogy nálunk indulnak el ezen az úton, és továbbképezik magukat sportoktatói, sportedzői, BSC vagy akár MSC képzéseken. Szerintem, az egész sakktársadalmunk érdeke, hogy minél képzettebb edzők foglalkozzanak a gyerekekkel, úgyhogy kívánom, hogy legyen ez az előszobája egy ilyen képzésnek.

Tudtok adni a végzettségről bizonyítványt?

A képzésünk elvégzéséről a Magyar Sakkszövetség hivatalos oklevelet ad ki, ami, sajnos, nem egy államilag elismert papír. Szerettük volna, hogy az legyen, hogy a sakkszövetség tudjon akkreditált képzéseket tartani, tettünk is lépéseket ennek érdekében, de ehhez a jogszabályi környezet olyan szintű módosításra lett volna (lenne) szükség, amit mind ezidáig nem sikerült elérni.

Az igazoló papír, amit ti adtok, mire jogosít fel? Elég ahhoz, hogy valaki bemenjen vele egy általános iskolába, és ott sakkot oktathasson?

Sajnos nem. Állami intézménybe úgy tud bemenni valaki, hogy vagy van pedagógus végzettsége, vagy van sportedzői papírja, esetleg a Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen szerzett BSC vagy MSC végzettsége. A mi képzéseinkkel az a célunk, hogy a pályakezdő edzőknek egy olyan alapot adhassunk, amire tudnak a későbbiekben építeni, valamint a már aktívan edzősködő kollégákat segíthessük új információkkal, módszerekkel, eszközökkel.

Mostanában indul majd képzésetek?

Szeptember 25-én, vasárnap indult egy képzésünk 19 résztvevővel, amely a többszintű edzőképzés 1. szintjének felel meg.

Úgy tudjuk, hogy nem csak az edzőket képzitek, de az erre nyitott szülőket is.

Tíz évvel ezelőtt, a sportedzői tanfolyamomon szerencsémre attól a Kalamár Hajnalkától tanultam pszichológiát, aki ekkor már egy ideje foglalkozott a tanítvány-szülő-edző hármassal, párjával írtak is erről egy könyvet. Ezek után futottam bele a képzésükbe, amit az UTE labdarúgó akadémiájára járó gyerekek szüleinek tartottak. Ennek része a kommunikáció, az érzelmek kezelése, a siker és a kudarc feldolgozása. Lehet, hogy az én gyerekemnek az a jó, ha egy vereség után odamegyek hozzá, hogy „Gyere, együnk egy fagyit!”, míg egy másiknak meg inkább az, ha egyedül hagyom egy időre. Ezek után körvonalazódott bennem az, hogy jó lenne egy ilyen programot a mi sportágunkon belül is megcsinálni.

Ez a pszichológia bármilyen sportra ráhúzható?

Abszolút. Olyannyira, hogy az utóbbi évtizedekben egy különálló ága fejlődött ki a sportpszichológia, amiről a Sakkmező olvasói a ti jóvoltotokból korábban már betekintést nyerhettek Dr. Harsányi Gergő által. Természetesen, a sportágak különbségei miatt bizonyos mértékben eltérő lehet az, hogy egyes helyzeteket hogyan érdemes kezelni, de például az érzelmek kezelése sportágfüggetlen, sőt, szerintem a versenytermen kívül is mindenhol fontos.

Ilyesmi lesz a sakkozó gyerekek szüleinek a Szülőakadémia?

Igen, októberben indul a kilenc alkalomból álló tréning sorozatunk. Azoknak a szülőknek szól, akik szeretnének tanulni arról, hogyan tudják jól támogatni a gyermeküket egy versenyen vagy azon kívül, hogyan érdemes kommunikálni, vagy éppen motiválni. Remélem, hogy a jelentkezőknek tudunk majd segíteni ezekben a témákban.

Kik fogják tartani ezeket az előadásokat?

Kalamár Hajnalka az egyik pszichológus, aki csapatával öt alkalmat fog tartani, emellett Dr. Harsányi Szabolcs Gergő sport szakpszichológus és Dr. Duró Zsuzsa pszichológus, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatója fog előadásokat tartani.
Szerencsére, több mindenben támogat bennünket a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem. Dr. Sterbenz Tamás amellett, hogy az intézmény rektora, aktív sakkozó is és elkötelezett támogatója a sakknak.

Milyen céljaid vannak a jövőre nézve?

Ebben a tanévben leginkább az osztályomra koncentrálok, ami mellett a diplomamunkám és az edzőbizottsági feladatok férnek még bele. Nyár elején befejeztem a könyvemet, amit már tördelnek. Témája a taktika és a taktikai fejlesztés. Remélem, hasznos lesz majd edzőknek és önfejlesztő sakkozóknak egyaránt.
2023 szeptemberétől több időm lesz, és vannak még más terveim is, de az biztos, hogy újra vállalok majd versenyző tanítványokat.

Ajánlott bejegyzések ugyanebben a kategóriában

'Fel a tetejéhez' gomb