Tudásbázis

A pontok élővilága

Tudásbázis I. – Élő-pontok a sakkban

Frissen indult Tudásbázis rovatunk első bejegyzésében az Élő-pontok kérdéskörét járjuk körbe.


A versenysakkozók körében rendszeresen megemlítenek Élő-pont értékeket, amelyek alapján központilag próbálják a sakktudásukat egyetlen értékszámmal meghatározni. Ezen értékek ismeretével a laikusok is könnyen összehasonlíthatnak sakkozókat. A magasabb értékek nagyobb játékerőt mutatnak. A nemzetközi sakkszövetség minden hónap első napján teszi elérhetővé az értékszámlistát, amelyet a lejelentett regisztrált versenyek alapján frissít hónapról hónapra.

Miért éppen Élő-pont a neve?

Bár logikusnak tűnne, hogy azért, mert az érték mindig a jelen helyzetnek megfelelően változik, de a nevét mégsem innen kapta, hanem egy magyar származású fizikaprofesszorról, Élő Árpádról (1903-1992). A professzor nagyon szeretett sakkozni, és kidolgozott egy értékmérő rendszert, amelynek segítségével két beskálázott játéktudású játékos egymás elleni mérkőzésére vonatkozólag egy várható valószínűség szerint az elért eredmény  alapján jutalmazza (növeli), vagy bünteti (csökkenti) a játékosok skálázott játékerejét. Ez az értékelő rendszer ma is az élet sok területén megállja a helyét, így ez alapján készül a teniszezők, ökölvívók, vagy éppen a focicsapatok világranglistája. Az online videójáték közül számtalan ranglistát vezetnek ezen számítás szerint, ha csak a legismertebbeket emeljük ki, akkor ilyen a PlayerUnknown’s Battlegrounds (PUBG) és a League of Legend. De nemcsak játékosokat rangsorolnak ezzel az elvvel, hanem a Tinder társkereső ajánlórendszere is használja ezt a felhasználók értékeléséhez.

Egy kép a Közösségi háló című filmből, amelynek háttérben éppen a Mark Zuckerberget játszó színész nézi, amint munkatársa Élő Árpád formuláját írja fel az ablaküvegre

A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 1970-ben vezette be a sakkban az Élő-pont rendszerét.

A FIDE 2000-ben további változtatásokat vezetett be, amely alapján onnantól egy másfajta függvény alapján határozza meg a megszerezhető pontokat, de az elnevezés ettől független megmaradt ÉLŐ-pont rendszernek,

Mi a rendszer lényege?

Minden egyes FIDE által regisztrált játszma az eredmény, az ellenfelek addig megszerzett FIDE Élő-pontjainak a különbsége, valamint egy szorzótényező alapján plusz vagy mínusz pontot jelent a játékosoknak egy skálán.

A FIDE skálája jelenleg 1000 pontnál kezdődik és emberek esetében jelenleg a legmagasabb elért szint Magnus Carlsen-é volt 2014. májusában, amikor 2882 ponttal rendelkezett. A számítógépes elemző motorok tudása jelenleg 3550 pont körül mozog.

Akkor a kezdő játéktudás számít 1000 Élő-pontnak?

Nem, a játéktudás lehet 1000 pont alatti, de kellett húzni egy határt, ahonnan érdemes ezt az egészet számon tartani, így a FIDE skáláján a minimum bekerülési érték 1000 pont lett. (Pontosabban több lépcsőben évtizedek alatt csökkent le erre a szintre.) Ha valaki eléri az 1000 Élő-pontot, akkor neki sikerült feliratkoznia erre a listára és meg is jelenik rajta a neve..

Hogyan lehet feliratkozni a FIDE listájára?

Elengedhetetlen feltétel, hogy FIDE által regisztrált játszmákat kell játszani. Időről-időre csökken a listára felkerüléshez szükséges mérkőzések száma, 2014 júliusa óta ehhez elég maximum 26 hónap alatt 5 értékszámmal rendelkező játékossal megküzdeni és ellenük összesen legalább egy alkalommal fél pontot (döntetlen eredményt) szerezni. A feliratkozás 1000 pontnál kezdődhet minimum, de a pontos értékét az ellenfelek Élő-pontjai és az ellenük elért eredmények közösen határozzák meg.

Fontos itt még megemlíteni, hogy a FIDE külön vezet normál, rapid és snell világranglistákat is. Természetesen ezekre a különböző játékidejű játszmákkal lehet feliratkozni.

Ha megvan a feliratkozó értékem, akkor később hogyan változnak majd a pontjaim?

Minden feliratkozott ellenfél ellen lejátszott parti eredménye valamilyen irányba befolyásolni fogja a saját értékszámunkat.

Egy-egy mérkőzésen megszerezhető Élő-pontok kiszámítása a következő tényezők figyelembevételével történik:

  • játszma végeredménye,
  • a két ellenfél Élő-pontjainak a különbsége,

Ezekből kapunk egy értéket melyet meg kell szoroznunk egy szorzószámmal.

Milyen szorzószámunk lehet?

  • 40 az újonnan beiratkozó játékosokra az első 30 játszmára vonatkozóan,
  • 40 minden játékosnak 18. születésnapjáig, ha értékszámuk 2300 alatt marad
  • 20 mindaddig, amíg a játékos értékszáma 2400 alatt marad,
  • 10, ha a játékos egyszer már elérte a regisztrált 2400-as értéket.

Rapid és villám (snell, vagy blitz) mérkőzéseken a szorzószám mindenkinél egységesen 20.

De az egész számításra van egy hivatalos kalkulátor is, ami itt elérhető. Az oldalon a szorzószám értékét a K betű mellett kell kiválasztani.

Ha valaki a kalkulátor helyett inkább táblázatból keresné meg az értékeket, akkor arra is van lehetősége.

Példa: Egy 1804 Élő-pontos 13 éves gyermek egy 2015 Élő-pontos felnőttel játszik normál idejű partit. Tegyük fel, hogy meglepetés születik, és a kevesebb ÉLŐ-pontos nyer. 211 pont a pontkülönbség köztük, ez a táblázat pontok különbsége oszlopának 207-215-ös sorára esik. Ezen belül kiválasztjuk az Alacsonyabb értékszámú győzött értéket (+0,77)  és a magasabb értékszámú vesztett értéket (-0,77). Az így kapott értékeket megszorozzuk a játékosra jellemző szorzószámmal (a fentebbi felsorolás alapján a gyereknél ez 40, a felnőttnél ez 20). Tehát a győztes nyer +0,77*40=+30,8 pontot, a vesztes pedig veszít -0,77*20=-15,4 pontot.

Könnyű észben tartani, hogy két játékos közötti 400 Élő-pontbeli különbség után hiába nagyobb ez az érték, innentől a megszerzett vagy elvesztett pont lehetséges értéke nem nő tovább. Fentiekből következik, hogy semmilyen körülmények között sem kaphatunk vagy veszthetünk egy mérkőzésen 36,8 Élő-pontnál többet.

Hány hivatalos partit lehet játszani egy hónapban?

Felső korlát nincsen meghatározva, de a havi pontszámítás során fontos szabály, hogy ha a lejátszott partik számának és a játékos szorzószámnak a szorzata meghaladja a 700-at, akkor a szorzószámot le kell csökkenteni arra a legnagyobb értékre (egész számra), amivel ez a szorzat nem haladja meg a 700-at. Ez alapján kell meghatározni a havi Élő-pont változást.

Hol lehet nyomonkövetni egy játékos FIDE ponjainak alakulását?

A FIDE minden hónap első napján teszi közzé a frissített listáját, az adott hónapban lejelentett játszmák alapján. Ha egy verseny átnyúlik egy másik hónapba, abban az esetben a játszmákat csak a verseny vége után egyszerre jelentik majd le, tehát a későbbi hónapban egyszerre kerülnek elszámolásra.

Egy adott játékos nevére itt rákeresve láthatjuk az adatlapját és persze a pontjait is.
Bár egy játszma járhat nem egész számú értékpont változással, a havi frissítés során a hónap játszmáin szerzett Élő-pontok összegét mindig kerekítik (0,5-től felfelé, alatta lefelé).

Hogyan lehet a FIDE oldalán ranglistákra szűkített keresést végezni?

Erre is van lehetőség, méghozzá itt. Kattintás után az alábbi űrlap fogad minket:

Az oldalon található szűrők fentről lefelé: FIDE azonosító, név, játékos cím, egyéb cím, ország, nem, pontszám, születési év, inaktív versenyzők kivételével, feliratkozott versenyzők kivételével, rendezési szempontok

Természetesen elég csak a feltételek egy részét kitölteni. A példán a 2007-es születésű aktív magyar lányok Élő-pont szerinti listája van beállítva csökkenő pontsorrendben.

A FIDE oldalán van egy másik lehetőség is itt, ahol akár kontinensre, vagy több korcsoportra is szűkíthetjük a keresést.

Inaktív státuszú az a játékos, aki legalább egy éve nem játszott jegyzett játszmát.

Tegyük fel, hogy elértem az 1000 Élő-pontszámot és megjelent a nevem a FIDE listáján, mi történik akkor ha pár rosszabbul sikerült parti után ismét 1000 pont alá esnék?

Ha a szokásos hó eleji lista frissítésekor megtörténik velünk ez az eset, akkor nevünk mellé egy “delisted” (listáról törölt) kifejezést kapunk. És kezdődhet minden elölről a feliratkozással.

Tényleg megmutatja a különbséget az Élő-pontok alapján készült ranglista?

A pontrendszernek az egyszerűsége az egyik erőssége. Ugyanakkor már ismerünk olyan eljárásokat, amelyekkel pontosabb eredményeket lehetne kapni, de ezek sokkal bonyolultabbak a jelenleg alkalmazottnál.

A különbséget aktív és rendszeresen asztalhoz ülő versenysakkozók esetében elég jól megmutatja, de a pályájuk elején járók játékosok esetében már kevésbé. Egy mérkőzés eredményét is rengeteg dolog befolyásolja. A rutinos játékosok általában képesek viszonylag kiegyensúlyozottabb játszmákat játszani, míg a kevésbé rutinosak teljesítménye elég széles skálán mozog.

Miért mondják, hogy a magyar gyerekek túl vannak értékelve Élő-pontok terén?

Magyarországnak komoly sakkos múltja van és emiatt népességarányosan sok sakkozója. Szerencsére sok idősebb játékosunk játszik rendszeresen különböző versenyeken. A tehetséges és sokat dolgozó fiatalok sokszor meglepik a már csak hobbiból játszó idősebb játékosokat.

Ha különböző szorzószámú játékosok csapnak össze, akkor minden egyes meglepetés mérkőzésen sokkal intenzívebben termelődnek az Élő-pontok, mintha papírforma eredmény születne. Itt van erre egy példa:

Tegyük fel, hogy van egy 13 éves játékosunk 1300 Élő-ponttal. Játszik minden hónapban egy adott felnőtt ellenféllel, akinek eleinte 2000 Élő-pontja van. A játszmák váltakozó sikerrel vagy gőzelemmel, vagy vereséggel érnek véget.

„A” játékos

ÉLŐ pontja

„B” játékos

ÉLŐ pontja

eredmény „A” játékos

Élő változás

„B” játékos

Élő változás

1. parti 1 300 2 000 1-0 36,8 -18,4
2. parti 1 337 1 982 0-1 -3,2 1,6
3. parti 1 334 1 983 1-0 36,8 -18,4
4. parti 1 370 1 965 0-1 -3,2 1,6
5. parti 1 367 1 966 1-0 36,8 -18,4
6. parti 1 404 1 948 0-1 -3,2 1,6
7. parti 1 401 1 950 1-0 36,8 -18,4
8. parti 1 438 1 931 0-1 -3,2 1,6
9. parti 1 434 1 933 1-0 36,8 -18,4
10. parti 1 471 1 914 0-1 -3,2 1,6
ÉLŐ pont változás: +84

A végén kettőjük pontértékének összege +84 Élő ponttal nőtt.

Összességében elmondható, hogy ha valaki sokat játszik Élő-pont alapján túlárazott játékosokkal, akkor ő is túlárazottá válik (feltételezve, hogy nyer is az illető), hacsak más partikban nem adja tovább ezeket a plusz pontokat ellenfeleinek. De egy biztos, hogy ugyanannyi játékos egyre több Élő-ponton osztozik.

Ugyanakkor mégsem inflálódik egekbe az Élő-pontok értéke, hiszen ilyen-olyan okokból sokan abbahagyják a sakkot, mielőtt a pontjaikat teljesen elveszítenék és szétosztanák azokat az aktív mezőnyben.

Visszatérve az alaptémához, a sakk kultúránk fent felsorolt sajátosságai és az országban megrendezett sok sakkverseny miatt valóban jellemző az országban főként a fiatalok körében, hogy a pontértékük más országok azonos tudású játékosaihoz képest Élő-pontokban túl van árazva. Pont ezért jellemző azokra a fiatalokra, akik ritkán játszanak külföldi játékosokkal, hogy miután kijutnak egy nemzetközi megmérettetésre, ott átlagos  teljesítménnyel is sok Élő-pontot elhullajtanak.

A chess.com, lichess.org, chess24.com pontok és a FIDE Élő-pontok viszonya

A fentebbi levezetésből már látható, hogy ha csak a FIDE Élő-pontokat nézzük, akkor is azzal találkozunk, hogy sok esetben ugyanaz a pontérték, a valóságban eltérő tudásszinteket takar.

A felsorolásban szereplő négy szervezet mindegyike más-más pontrendszert alkalmaz, így a megszerzett értékeket eleve nehézkes összehasonlítani. Tudományos oldalról nézve a lichess.org rendszere a legszofisztikáltabb, de mellette a legbonyolultabb is.
A rendszerek különbözősége miatt azonos valós tudásszintre természetesen mind más-más értékeket adnak saját számítási metódusuk alapján. Az értékek mindig csak a saját rendszeren belül mutatják meg a tudásszint különbségeket, így ha kiemeljük azokat a saját környezetükből, akkor nehezebb értelmezni azokat.

A chessgoals.com weboldal ugyanazon személyek különböző pontrendszerekben elért konkrét eredményei alapján ad közzé folyamatosan egy frissülő táblázatot, amely a pontok átszámításában segítség lehet.
Minden ettől eltérő módszer rendkívül pontatlan eredményt hoz.

Meg lehet mondani, hogy különböző korok híres sakkozói a mai FIDE által használt Élő-pont rendszerben mennyi ponttal rendelkeznének?

A chessmetrics.com weboldalát 2005-ig fejlesztették. A munkálatokban eleinte a ChessBase is közreműkődött. A híres sakkozók modern kori értékeit egy sajátos metódussal állapítják meg. Sokan elismerik és sokan támadják az oldal használhatóságát, de mindenképpen érdekes kezdeményezés.

Az oldal 1840-2005. közötti összesített TOP100-as listáján több magyar játékos is szerepel.

Ha a gyermekem már feliratkozott és 1050 Élő-ponttal rendelkezik éppen, akkor elméletileg hány partit kellene legalább lekötnöm Magnus Carlsennel (2847), hogy helyet cseréljenek a a ranglistán?

Ez elég ostoba kérdés, de ha a fikciós részt nem nézzük, akkor természetesen objektíven megválaszolható. Ha mondjuk egymás után játszanák sorra a hivatalos partikat, úgy hogy közben senki mással nem játszanának, és minden partit a gyermek nyerne, akkor az 50. parti után történne meg a helycsere. A csodagyereknek ekkor 2437, míg a norvégnak 2435 Élő-pontja lenne.


Ajánlott bejegyzések ugyanebben a kategóriában

'Fel a tetejéhez' gomb
X