Hazai hírekInterjúk

„…ez már egészen más kávéház” – Interjú Mihályfi Gáborral, az Ajkai Bányász SK csapatvezetőjével

A hazai élvonalban szereplő csapatokat bemutató sorozatunkban az élvonalba újoncként feljutott ajkai csapat vezetőjével beszélgettünk a  közelmúltról, várakozásokról és esélyekről.

2018-ban még az NB II-ben szerepeltetek, mi kellett ahhoz, hogy pár év alatt  a legmagasabb osztályba jusson a csapatotok?

3-4 évvel ezelőtt Ajka – egy közel harmincezer lélekszámú város – képviselőtestülete úgy döntött, hogy ebben a sportos kisvárosban legalább az legyen a cél, hogy a támogatott sportcsapatok a nemzeti bajnokság második vonaláig eljussanak sportágukban. Csaba Árpád tanárom és jó barátom halála után én lettem a szakosztályvezető. Akkor úgy nézett ki, hogy komoly esélye lehet a csapatnak az addigi hosszú NB II-es szakasz után NB I/B-be jutni, ha a csapat megerősítése sikerül. Az önkormányzat fő szponzorként ott állt mögöttünk és mind anyagilag, mind erkölcsileg sokat segített. Az első év (2016-2017) is jól sikerült, de hiába vertük meg minden ellenfelünket a szezonban, a pontozási rendszer sajátossága miatt végül mégiscsak a 2. helyen végeztünk.

A következő évben ismét minden csapatgyőzelmet megszereztünk, ami a szabályváltozás miatt már önmagában is elég volt a bajnoki címhez. Ha a táblapontokat nézzük, akkor több mint 14 ponttal szereztünk többet az ezüstérmesnél. A bajnoki címmel jogot nyertünk, hogy felkerüljünk az NB I/B-be. Czebe Attila (vele készült interjúnk itt olvasható – Sakkmező) nagymester mellé Horváth Péter nagymestert is leigazoltuk. Az ifjúsági tábláinkon az ezt megelőző években nem nagyon sikerült jól teljesítenünk, ezért megfelelő fiatalokat is keresnünk kellett. Visszahoztuk Ajkára az itteni születésű, sakkos körökben országosan és világszerte is ismert Gaál Zsókát (Zsóka édesanyjával készült interjúnk itt olvasható – Sakkmező), és vendégjátékosként szerepeltettünk egy dunaújvárosi fiatalembert, Pásti Áront is. Az új igazolások komolyan megnövelték a csapat erejét és – számomra is meglepő módon – megnyertük az NB 1/B-ben a csoportunkat. A tavalyi szezonnak ezek után úgy vágtunk neki, hogy ismét illene a dobogón végezni. Azt előre tudtuk, hogy Biatorbágy és Zalaegerszeg lesz a legfőbb riválisunk a versenyfutásban. Éreztük, hogy benne van a csapatban az erő és további igazolásaink is voltak, amelyek szintén növelték az esélyeinket. Eleinte viszonylag tűrhetően mentek a dolgok, bár Nagykanizsán döntetlenre végzett a csapat, de aztán 2019. végén Komlón jött egy kisiklás, ahol tartalékosabban tudtunk csak asztalhoz ülni. A tabellán visszacsúsztunk a 3. helyre. Tavasszal a Csuti (Zalaegerszeg) ellen nagy sikert értünk el. Nagyon rákészültünk a fordulóra és jól is jött ki minden. A bajnokság utolsó 2 fordulójában is még nyitott volt a verseny, de sikerrel vettük az akadályokat, így aztán ismét első helyen végeztünk.

Az előző évben még nem vállaltuk a legfelső osztályban a megmérettetést, de megígértük a szponzorainknak és magunktól is elvártuk, hogy ha még egyszer megszerezzük a jogot, akkor megmérettetünk az élvonalban is. Korábban az anyagi nehézségek mellett az is visszatartott minket, hogy amennyire lehet ajkai vagy környékbeli játékosokat akartunk nagy számban szerepeltetni a csapatban, de feljutás esetén ezt nehéz eredményesen teljesíteni. Most úgy gondoljuk, hogy a csapat gerincét egyben tartva, és újabb nagymesterekkel megerősítve megállhatjuk majd a  helyünket. Az erős fiataljainkhoz, Zsóka és Áron mellé, leszerződtettük Kolimár Kristófot, aki szintén erős pontszerzőnk volt már az első évében is nálunk. Mindhárom fiatal játékosunk szenzációsan játszott tavaly. Mindenképpen megemlíteném még Egresi Máté nevét is, aki tősgyökeres ajkaiként biztos pontja a csapatnak, játékereje közelíti a  2400 Élő-pontot. A feljutást kiharcoló csapatban 19 játékosunk képviselte a klubot a táblák mellett, többségük mind erős ajkai kötődésű.

2019-2020. Ajka bajnokcsapat (sajnos nem teljes a létszám) Első sor: Egresi Máté, Kaufmann Bertalan, Gaál Zsóka, Gaál Sándor, Pásti Áron, Véber Richárd, Gerencsér Csaba, Horváth Péter, Szelényi Norbert, Jávor János. Hátsó sor: Máthé Mihály, Christian Bauer, Jakab Attila, Czebe Attila, Csaba Árpád, Vincze Ottó, Halászi Csaba Péter, Halászi Csaba István, Kozma Károly, Mihályfi Gábor, Simon J. Gergő (szponzor), Bíró Gábor (Fotó: Györkös József)

Említettél új igazolásokat a csapatnál. Almási Zoltán és Bánusz Tamás esetében olyan magyar klasszisjátékosokat sikerült leigazolnotok, akiket bárhol szívesen látnának. Hozzájuk csatlakozott még Varga Zoltán GM és a nagymester szint közelében teljesítő Bagi Máté is. 

Sajnos, a nagymestereknél – akár külföldi, akár magyar – nem annyira egyértelmű, hogy mikor érnek majd rá és mikor nem, de a magyar játékosaink azt mondják, hogy minél több meccset szeretnének játszani. Azt gondolom, hogy ha ez így lesz, akkor nem kell félnünk a kieséstől. A külföldiek közül az osztrák Ragger Markus és a 19 éves szerb Ivic Velimir nagymesterekkel sikerült megállapodnunk. Nem ismerem az NB I mezőnyét közelről, de az számomra is egyértelmű, hogy ez már egészen más kávéház, mint az alacsonyabb osztályok, hiszen olyan csapatok is lesznek a mezőnyben, akik nálunk lényegesen több nagymesterrel tudnak kiállítani egy-egy fordulóban. Félni nem félünk, de reális célnak a biztos bennmaradást tűzném ki az elkövetkező szezonra.

Személy szerint nagyon várom már a bajnokság kezdetét. A csapatunk tagjai egy nagyon jó szellemiségű, összetartó baráti társaságot alkottak eddig is, és bízom benne, hogy ezután is így lesz. Jó lesz együtt mozogni velük. Bár én csak 1900 körüli ÉLŐ-ponttal rendelkező sakkozó vagyok jelenleg, aki az idő előrehaladásával folyamatosan veszítette el a pontjait, de odapofátlankodtam az NB I/B-be is és szeretném egyszer az NB I-et is kipróbálni.

Az élvonalba újoncként feljutó csapatként ideális-e nektek a csapatbajnokság lebonyolítási rendszere? 

Én annak örülnék, ha alapvetően nem változna semmi. Amikor állást kellett foglalni hivatalosan, akkor is azt mondtam, hogy nekünk megfelel így. A pontozási rendszer tetszik és az asztalszám is megfelelő. Véleményem szerint, ha kevesebb lenne a táblaszám, akkor sem lenne több induló csapat a mezőnyben, mert sajnos nincs ennyi komoly szponzor ebben a sportágban. Azt viszont nem bánnám, ha 10 helyett 12 csapat lenne, hogy kettővel több forduló legyen, de ez már megint erősen érintené a csapatok gazdálkodási oldalát is.

Az ifjúsági pontrendszer csapatlistáján 2019-ben nem kerültetek be a legjobb 20. közé. Foglalkoztok utánpótlás-neveléssel?

Szerintem ebben is előre fogunk lépni, mert kötelező lesz ifjúsági csapatot is indítanunk csapatbajnokságon. Úgy néz ki, hogy összejöhet egy erős gárda ezen a szinten is. Az eddig említett fiatalok mellett Pásti Anna és testvére, Zsombor, is nálunk szerepel az idei évtől. De ami igazán biztató a jövőre nézve, hogy az utóbbi 2 évben egy pezsgőbb ifjúsági sakkélet is beindult helyben. Ebben a képzésben egy komoly edző: Kosztolánczi Gyula segíti a munkánkat. Reméljük, pár év múlva ennek is beérik majd a gyümölcse. Vannak tehetségek, például Somogyi Barbara, vagy Kaufmann Bertalan, de rajtuk kívül mások is, akik még csak éppen belekóstoltak abba, hogy mi is az a versenysakk, de szorgalmasan készülnek.

Fotó: Györkös József

Második csapatotok az NB II-es csoportjának utolsó helyén végzett. Ez azt mutatja, hogy mennyire nehéz egy kisebb vidéki városnak két NB-s csapatot sikeresen szerepeltetnie?

A vírushelyzet miatt nem fejeződött be a bajnokság, szerintem a végén még előrébb léphettünk volna. De ez így sikerült, felejtsük el. A létszámunk nem volt elég nagy ahhoz, hogy mindkét csapatunk jól szerepeljen. Az első csapatra fektettük hangsúlyt, így a másikra már nem maradt erő. A következő évad során az új igazolásokból, ha páran játszanak majd az első csapatban, az már lehetőséget ad, hogy az onnan kiszorulók a második csapatot erősítsék. Én azt gondolom, hogy ez majd az NB II-es eredményen meg is fog látszani. Az egyesület vezetésének  fontos, hogy aki egyesületi tag és részt szeretne venni a versenysportban, az kapjon erre lehetőséget képességeihez mérten vagy a megyei bajnokságban, vagy a nemzeti csapatbajnokságban.

Távlati tervként jó lenne elérni egyszer, hogy minden szinten indíthassunk csapatot, mert olyan sok sakkozónk lenne. Ennek az útnak majd az lesz a következő lépése, hogy több csapatunk is indul a megyei bajnokságban. Ez olyan célja az egyesületnek, amihez több játékos és több szponzor szükséges, de ha már a legmagasabb osztályba feljutottunk, akkor miért is ne valósulhatna meg ez is pár év múlva?

Mennyire stabil az anyagi helyzetetek?

Az önkormányzatok sok bevételtől elestek és emiatt anyagi gondokkal küzdenek több helyen. Mivel a magyar csapatok többségét ők szponzorálják leginkább, így ezt majd szerintem észre lehet venni a csapatok összetételén, hiszen ebben mindig közrejátszanak az anyagiak.

Ajka város Önkormányzatát és a sportra koncentráló szervezetét, a Sportváros Ajka Nonprofit Kft.-t külön kiemelném, mint főszponzort és segítőt. Várhatóan növelt anyagi támogatással nem fog tudni segíteni, de én bizakodó vagyok. Vannak más jelentős szponzoraink is, akik közül – úgy tűnik – lesz olyan, aki a csapat nevében is meg fog majd jelenni. Nagyon sokat köszönhetünk az ifjabb Csaba Árpádnak, aki sok időt, energiát és pénzt áldoz erre a csapatra.  Mindenképpen megemlítem még Czebe Attila nagymester nevét, aki rengeteget munkálkodik azon, hogy ez a csapat jobb és erősebb legyen. Sokat foglalkozik a csapattagokkal, és segített a csapat erősítésében is.

Azt mondhatom, hogy minden itt felsorolt előtt le a kalappal, nagyon hálásak vagyunk a segítségért. Megemlítem még Ajka város lakóit is, akik egyre nagyobb figyelemmel kísérik nyomon az eredményeinket.

Egyesületen belül a játékosaitokat mennyire viselte meg a vírushelyzet? A motiváció megmaradt a kevesebb versenylehetőség ellenére?

A tavalyi évben annak ellenére, hogy járványhelyzet volt, mégis megrendezhettük 5. alkalommal a Csaba Árpád Országos Rapid Emlékversenyt (a versenyről készült beszámolónk itt olvasható – Sakkmező). Annyira ki volt már éhezve a sakktársadalom a versenyre, hogy csúcsot döntött a jelentkezők száma. Azt gondolom, hogy hasonlóan nívós rapid versenyt nem sűrűn rendeznek Magyarországon.

Nehéz időszak ez minden sportban. A sakkozókat is megviseli a járványhelyzet és az, hogy csak kevés és kis létszámú verseny között válogathatnak. Hálásak lehetünk a szponzoroknak, akik kitartanak a magyar sakk mellett és kívánom azt, hogy minél előbb vége legyen ennek az időszaknak és beindulhasson a sakkélet korlátozások nélkül.

Ajánlott bejegyzések ugyanebben a kategóriában

'Fel a tetejéhez' gomb
X

Honlapunk további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás