Versenyek

A Magyar Rapid Egyéni Bajnokság után – interjú és képgaléria

Az V. Csaba Árpád Emlékverseny után  Dr. Csaba Árpádtól kértünk egy kis értékelést a megmérettetésről.

Hogyan értékeled a versenyt? Hogyan sikerült?

Jól sikerült a verseny, amihez kellett az évek óta tartó fejlődés. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy most 170-en ülhessenek asztalhoz. A verseny évről évre színvonalasabb lett, előreléptünk a játékosok létszámában és a mezőny minőségében is. Mindig igyekeztünk javítani az általunk nyújtott szolgáltatásokat is. Évről évre kerestem, hogy mik azok az apró hiányosságok, amiken változtatni kell. Már most tudom, hogy jövőre mit szeretnék máshogyan csinálni.

Mire gondolsz?

Az egyik változás az lesz, hogy a második napon teljes egészében vagy részben délutáni fordulók is lesznek, így időben jobban széthúzzuk az aznapi játszmákat. Korábban volt egy borkóstolói hagyománya a versenynek, amely szombaton délután zajlott, és bár az élsportolók nem szoktak ezen részt venni, mások körében mindig nagy volt az érdeklődés, tavaly pl. két busz is megtelt. Idén is terveztünk ilyet, de aztán a pandémiás helyzet miatt ezt a programot végül lemondtuk. Úgy érzem a verseny komolysága, színvonala felülírja azt a vágyunkat, hogy bemutassuk Ajkának ezeket az értékeit, ezért valószínűleg jövőre sem lesz ilyen jellegű kulturális program. A hozzánk látogató játékosok nagyon komolyan veszik a részvételt, ezért van a rengeteg díj is, hogy sokan legyenek érdekeltek az utolsó fordulóig tartó versenyfutásban.

Te hogy érzed, hogyan sikerült az idei évben a szervezés?

Féltünk tőle egy kicsit, mert kevés időnk volt. Összeállt ugyan februárra minden, csak aztán jött a vírus okán egy megtorpanás, bizonytalanság. Lefoglaltunk mindent, és nem tehettünk mást, mint vártunk, hogy kapunk-e lehetőséget. Végül minden jól alakult és szerintem a verseny is nagyon jó lett.

Sokkal többen jelentkeztek, mint amennyire számítottatok. Nem okozott gondot ez a nagy létszám?

A sok jelentkezőnek nagyon örültünk, de voltak kellemetlen helyzetek is. Több esetben előfordult, hogy a szülők a bizonytalan szereplési lehetőséget vállalva idehozták volna a gyereküket, hátha a visszalépések miatt mégis adódik alkalom az indulásra. A verseny kezdete előtt már több mint egy héttel el kellett utasítani az új nevezéseket. Kellemetlen volt ez nagyon, és szörnyen sajnálom, de meg kellett tenni.

Volt felmerülő panasz a versenyen?

Számunkra felróható nem volt soha az 5 év alatt. A sakkozókkal beszélgetve azt hallom, hogy ők is Magyarországon ezt egy kifejezetten színvonalas versenynek tartják. Leginkább a versenytermet, a sakkozók elhelyezését és étkeztetését méltatják, de díjak is egyedülállóak. Apróbb változtatásokat azonban mindig javasolnak, ezeket általában el is fogadjuk.

Idén újdonság volt a HelloSakk! élő közvetítése.

Igen, Papp Gábor keresett meg minket. Azt tudni kell, hogy a Szövetséggel szorosan tartom a kapcsolatot, mert azt szeretném, ha minél több válogatott játékos eljönne Ajkára. Ezt idén erősítette, hogy számukra is egy új játéklehetőség volt a verseny, mert mostanában nem nagyon tudtak versenyen asztalhoz ülni. A húzónevek a rajtlistán még több embert vonzanak, mert olyan nevek vesznek részt, akikkel már találkozni is jó, hát még esetleg játszani! A sok forduló több lehetőséget ad mindenkinek, hogy akár a sorsolás szeszélyeként, akár a pillanatnyi jobb formának köszönhetően asztalhoz ülhessenek egy általuk csodált játékossal. Több mint 70 címviselő volt nálunk, ebből 40 körüli az IM-GM címmel rendelkezők száma. Visszatérve én nem ismertem a HelloSakk!-ot, és ezért a megkeresés után kértem egy hét gondolkodási időt. Utánanéztem és láttam, hogy milyen jó dolog ez. A verseny közben kaptam Gábortól olyan visszajelzést, hogy nézettségben csúcsot döntött a közvetítésük, tehát a közvetítés jó ötlet volt, köszönet érte Gábornak.

Kinek a nevezésének örültél a legjobban?

Minden nagy név nevezésének különösen örültem, ám számomra a legmeglepőbb Balogh Csabi nevezése volt. Korábban már beszéltünk egymással, de nem mertem őt meginvitálni, mert a beszélgetésünk során jelezte, hogy az aktív sakktól eltávolodott. Aztán egyszer csak ő keresett meg és érdeklődött a verseny iránt. Nagy öröm, hogy itt volt és játszott idén!

Jövőre mit kívánsz magadnak?

Minden évben célom volt, hogy fejleszteni szeretném a versenyt, de most úgy tűnik, hogy az adottságok miatt innentől a szinten tartás a cél. Az adott infrastrukturális keretek és más lehetőségek mellett nehéz ezt a szintet túllépni. Sajnos, a létszámot már nem tudjuk hova emelni, mert azzal a kulturált körülmények sérülnének. Alapvető a gondolkodásunkban, hogy a mennyiségért nem áldozzuk be a minőséget. Ahol jó lenne előrelépni, az a női mezőny erősítése, amire törekedni fogunk jövőre. Illetve van még egy újítás, amihez az ötletet pont a HelloSakk! közvetítése, illetve éppen Papp Gábor adta, melynek lényege, hogy egy kivetítőn lehetne követni a versenytermen kívül is a partikat itt, a helyszínen. Persze, jövőre is kellenek mindenhez az eddigi segítők. Különösen Czinger Sanyi bácsi és Mihályfi Gábor szakosztályvezető, a családom és mindenki más, aki segített a szervezői munkákban és természetesen nélkülözhetetlenek a szponzorok is. Ezúton is köszönök minden segítséget!

Mit gondolsz, Édesapád büszke lenne erre a versenyre?

Amikor még nem is volt beteg, egyszer, viccesen megjegyezte, hogy reméli, tett itt Ajkán annyit a sakkért, hogy legalább egy versenyt rendeznek majd az ő emlékére. Nos, végignézve a mezőnyt és a versenyeket elmondhatom azt: úgy érzem, hogy büszke lenne erre, amit itt sikerült megvalósítani.

EREDMÉNYEK

Ajánlott bejegyzések ugyanebben a kategóriában

'Fel a tetejéhez' gomb